Generációm (X) egyik alaptulajdonsága, hogy állandóan tanulunk, demokráciát, szólásszabadságot, párkapcsolatot, gyereknevelés és természetesen digitális technológiát. Jómagam is elsőként csatlakoztam mindenféle újhoz, mert egyrészt azt éreztem, ezzel növelem a munkaerőpiaci jelenlétemet, másrészt mert kíváncsi is voltam mindig.
De ami az utóbbi néhány évben ránkszakadt, cselekvésre szólított: le a közösségi média szemeteivel, az átverős, olcsón szórakoztatós tartalmaival, a tartalomszennyezéssel!
A saját profilomat a Facebook-on a lehető legminimálisabbra szorítottam le, nem szoktam kommentelni, és lájkokat is csak nagyon ritkán adok. Egy munkából adódóan azonban a Meta „eltiktokozása” után brutális állapotokkal szembesültem, ugyanis miközben a saját hírfolyamomat évek óta karbantartom, a megbízás miatt egy másik, ha úgy tetszik, „szűz” felhasználóként láttam, milyen tartalmakat dob fel a kvázi új felhasználónak a Meta. Mi tagadás, sokkolt az eredmény.
Ma már egyre többen tapasztalhatják, hogy az internet, a közösségi média, amely egykor a kapcsolattartás és a tájékozódás eszköze volt, mára tele van kéretlen, silány minőségű és gyakran káros tartalmakkal. Ahogy a 444.hu is megfogalmazta: „sz@r@bb hely lett az internet”.
De mit tehetünk ellene, és miért fontos, hogy tudatosan szűrjük a ránk zúduló információáradatot? Ezt a kérdést nemcsak magam miatt, hanem a védtelenebb gyerekek, fiatalok és iskolázatlanabb társadalmi csoportok miatt teszem fel aggódva.
A „trash-tartalom” jelenség: miért ömlik ránk a digitális szemét?
A közösségi médiában töltött időnk jelentős részét teszi ki az érdektelen, sőt, kifejezetten káros tartalmak görgetése. De mit is értünk pontosan „trash-tartalom” alatt?
- Spam és scams: ezek a tartalmak kattintásvadász címekkel próbálják a felhasználókat külső, alacsony minőségű weboldalakra irányítani, vagy hamis termékek eladásával, személyes adatok megszerzésével próbálkoznak. Egy 2024-es kutatás szerint a Facebook-felhasználók 67%-a találkozik álhírekkel a platformon.
- Álhírek és dezinformáció: a hamis információk terjesztése, amelyek célja a közvélemény manipulálása, pánikkeltés, vagy politikai haszonszerzés. Ezeket gyakran botok vagy jól szervezett csoportok terjesztik.
- Érzelmi exhibicionizmus: ahogy korábbi cikkemben is írtam, egyre gyakoribb, hogy a felhasználók legszemélyesebb drámáikat, párkapcsolati válságaikat, családi konfliktusaikat tárják a nyilvánosság elé, ami érzelmileg megterhelő lehet a befogadók számára.
Egy aránylag friss kutatás szerint a Facebook hírfolyamában megjelenő, nem követett oldalakról származó tartalmak aránya 2021 és 2023 között 8%-ról 24%-ra nőtt, és ezek jelentős része mesterséges intelligencia által generált kép, amelyeket spam- és átverésoldalak terjesztenek.
Miért éri meg a Metának?
Felmerül a kérdés: miért engedi a Meta, hogy ezek a tartalmak elárasszák a platformjait? A válasz az üzleti modellben rejlik. A közösségi média platformok bevételeinek nagy része a hirdetésekből származik. A platformok algoritmusai úgy vannak optimalizálva, hogy a lehető legnagyobb elköteleződést (engagement) váltsák ki a felhasználókból – minél több időt töltenek az oldalon, annál több hirdetést látnak. Az érzelmileg túlfűtött, megosztó vagy éppen bizarr tartalmak pedig gyakran nagyobb interakciót generálnak, így az algoritmusok előnyben részesítik őket.
Bár a Meta folyamatosan hangsúlyozza a tartalommoderálás fontosságát, a gyakorlat azt mutatja, hogy a profitmaximalizálás sokszor felülírja a felhasználók védelmét. Egy tanulmány szerint a platform üzleti modellje és a technológiai fejlettség nagyban befolyásolja a tartalommoderálási stratégiát.
Kik a „trash-tartalmak” jellemző fogyasztói?
Kutatások szerint a dezinformációra és az álhírekre fogékonyabbak azok, akiknek alacsonyabb a médiatudatosságuk. Egy magyarországi felmérés szerint a tévéből tájékozódók – akik jellemzően az idősebb korosztályból kerülnek ki – és az alacsonyabb iskolai végzettségűek könnyebben esnek az álhírek csapdájába. Emellett egy 2023-as kutatás kimutatta, hogy a ténybeli relativizmus, vagyis az a nézet, hogy nincsenek objektív tények, csak különböző vélemények, erősen korrelál az álhírekbe és összeesküvés-elméletekbe vetett hittel. Ez a jelenség nem függ az életkortól, az iskolai végzettségtől vagy a nemtől, de a Budapesten élők körében kevésbé elterjedt. A kormányközeli médiát fogyasztók körében magasabb a hírbuborékban élők aránya, akik kevésbé találkoznak a saját véleményükkel ellentétes tartalmakkal.
A spam és az álhírek jelenléte a közösségi médiában jelentősen befolyásolja a felhasználók viselkedését, többek között a mentális egészségre gyakorolt negatív hatásokon, a bizalomvesztésen és a közösségi médiafáradtságon keresztül.
Hogyan befolyásolja a spamek és álhírek jelenléte a felhasználók viselkedését?
Az álhíreknek való kitettség növelheti a szorongást, a félelmet és a bizonytalanságot, különösen a fiatalabb felhasználók körében. Az érzelmileg túlfűtött, sokszor manipulatív álhírek és a kéretlen tartalmak pszichológiai hatásai súlyosak:
- Mentális egészség: a hamis információk terjedése súlyos következményekkel járhat, beleértve a téves öndiagnózist, a nem megfelelő kezelést és a mentálhigiénés szakemberekbe vetett bizalom csökkenését. Egy tanulmány szerint a COVID-19 világjárvány idején az emberek 49%-a számolt be rosszabb közérzetről az álhírek fogyasztása miatt.
- Kognitív torzítások kihasználása: az álhírek gyakran építenek a megerősítési torzításra, vagyis arra a hajlamunkra, hogy azokat az információkat fogadjuk el, amelyek egybeesnek a már meglévő hiedelmeinkkel. Ez visszacsatolási hurkot hoz létre, ahol a felhasználók folyamatosan szenzációhajhász vagy hamis híreknek vannak kitéve, ami elmélyíti érzelmi bevonódásukat és csökkenti a tények ellenőrzésére irányuló hajlandóságukat.
- Személyiségjegyek és sebezhetőség: kutatások szerint bizonyos személyiségjegyekkel, például magas neuroticizmussal, schizotípiával, paranoival és hisztrionizmussal rendelkező egyének sebezhetőbbek az álhírek negatív hatásaival szemben.
Az álhíreknek való kitettség nemcsak a mainstream médiába, hanem magukba a közösségi média platformokba vetett bizalmat is aláássa. Amikor a felhasználók félrevezető információkkal találkoznak, megkérdőjelezhetik a forrás kompetenciáját és szándékait, ami általános bizalmatlansághoz vezet. Ez a bizalmi válság a márkákra is kiterjedhet, ha azok álhírkampányok célpontjaivá válnak.
A közösségi média fáradtság pedig a platformok túlzott használatából eredő érzelmi és mentális kimerültséget jelenti. Ennek oka lehet az információs túlterhelés, az információk, frissítések és bejegyzések állandó áradata túlterhelő lehet, és kognitív túlterheléshez vezethet. A negatív híreknek, az internetes zaklatásnak vagy a toxikus megjegyzéseknek való kitettség megviselheti az érzelmi jólétet. Végül a félelem a lemaradástól (FOMO), azaz lemaradunk az izgalmas eseményekről vagy élményekről, a képernyőhöz ragaszthat, és hozzájárulhat a fáradtsághoz.
Az álhírek és a spam nemcsak a gondolkodásunkat, hanem a cselekedeteinket is befolyásolják:
- Tudattalan viselkedésmódosulás: már rövid idejű, 5 percnél rövidebb kitettség is képes szignifikánsan módosítani az egyének tudattalan viselkedését.
- Információ-ellenőrzés: az álhírekkel kapcsolatos tudatosság a legerősebb előrejelzője annak, hogy a felhasználók ellenőrzik-e az információkat. Akik tisztában vannak az álhírek létezésével, hajlamosabbak szkeptikusabbak lenni és ellenőrizni a forrásokat.
- Megosztási szándék: az álhírekkel kapcsolatos tudatosság mellett a megosztási szándék is befolyásolja az információ-ellenőrzést. Az érzelmileg töltött, hamis tartalmak hatszor gyorsabban terjednek, mint a tényszerű információk.
- Közbeavatkozás: az emberek nagyobb valószínűséggel lépnek közbe és szólítanak fel a félretájékoztatás ellen, ha azt egy hozzájuk közel álló személy teszi közzé.
Könyörgöm: jelentsük minél többen a káros tartalmakat!
Szerencsére nem vagyunk teljesen tehetetlenek. A Meta biztosít eszközöket a nemkívánatos tartalmak jelentésére, bár ezek elérése és használata nem mindig egyértelmű.
Jómagam a fent jelzett munkámból adódóan teszteltem a káros tartalmak jelentésének hatását, ugyanis vettem a fáradságot, és minden egyes agresszív, átverő, hamis, konteós tartalmat bejelentettem a Metanak. Ezt nagyjából másfél hónapja csinálom, és ezen idő alatt több száz bejegyzést jelentettem, ebből a Meta egyet sem törölt, legalábbis erről nem adott feedback-et.
És hogyan lehet jelenteni egy posztot a Facebookon?
- Kattintsunk a bejegyzés jobb felső sarkában található három pontra.
- Válasszuk ki a „Bejegyzés jelentése” opciót.
- Adjuk meg a jelentés okát (pl. spam, álhír, zaklatás).
- Kövessük a további utasításokat (mint pl. le is lehet tiltani az oldalt a hírfolyamunkból), majd küldjük be a jelentést.
Fontos, hogy minél többen jelentik a problémás tartalmakat, annál nagyobb az esélye, hogy a Meta eltávolítja azokat.
Frissítés!
A Lakmusz talált meg egy friss kutatást, miszerint kevéssel több, mint 41%-a a hazai közösségi média felhasználóknak nem ellenőrzi a tartalmat, ami szembe jön vele…
A magyarok 41 százaléka saját bevallása szerint sosem ellenőrzi az információt, amivel az online platformokon, például a Facebookon és a YouTube-on találkozik – derül ki egy az Európai Bizottság megrendelésére készült, frissen publikált összeurópai közvélemény-kutatásból.
Határozott véleményem, hogy ez a szám a valósághoz képest sokkal magasabb! Szóval, hagyjuk az önáltatást, a számok alapján is tragikus a helyzet.
Újabb frissítés!
A Telex jelentette meg a Visa pr-cikkét, amelyben a mesterséges intelligencia közösségi médiás csalásairól van szó. Ebben adnak egy ötlépéses módszertant is a védekezéshez:
Öt módszer a biztonság megőrzésére a közösségi médiában:
- Kérdőjelezd meg a forrást: mielőtt kattintanál, állj meg és tedd fel a kérdést: Megbízható ez az oldal?
- Tarts egy kis szünetet: ellenőrizd, hogy az ajánlat reális-e, kutass a cég után, olvass véleményeket, és látogass el a márka hivatalos weboldalára, mielőtt bármilyen személyes adatot megosztanál.
- Ellenőrizd a küldőt – ne csak a profilt: a csalók gyakran valódi fiókokat törnek fel, hogyvisszaéljenek a személyazonossággal vagy a márkával. Ellenőrizd a küldőt független forrásból: hívd fel az illetőt, használj egy ellenőrzött weboldalt, vagy vedd fel a kapcsolatot közvetlenül a céggel, vagy szervezettel.
- Maradj biztonságban és jelentsd a gyanús tevékenységet: védd a fiókjaidat, tartsd naprakészen az alkalmazásaidat és eszközeidet, ha gyanús hirdetést, bejegyzést vagy fiókot látsz, jelentsd!
- Fizess biztonságosan – vagy sehogy: soha ne oszd meg banki adataidat a közösségi médián keresztül és mindig használj biztonságos fizetési módokat, amelyek vásárlói védelmet nyújtanak, mint a bankkártyás fizetés.
Érdemes elolvasni a teljes cikket is.
