Izgalmas kutatásra bukkantam. Dr. Szaniszló Réka Brigitta, az Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének adjunktusa ugyanis elkezdte vizsgálni a Meta platformjai tartalomellenőrzésének szociolingvisztikai hiányosságait.
A Szegedi Tudományegyetemen, az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont keretein belül működő Digitalizáció és Demokrácia Kutatócsoport a közjog és a politikatudomány területén végez kutatásokat, elsősorban a digitális társadalommá alakulást és annak hatásait vizsgálva. A csoporton belül dr. Szaniszló Réka Brigitta egyik kutatási területe a Meta szociolingvisztikai hiányosságainak emberi jogi kihívásai.
A Meta működteti többek között a Facebookot, az Instagramot és a Threadset is. Habár a felületek gyűjtőnevében benne van a média, ami előzetes szerkesztést sugallhat, valójában a legtöbb felhasználói tartalmat nem ellenőrzik előzetesen, hiszen a moderáció döntően utólag történik (bár bizonyos tartalmak automatikusan már feltöltéskor blokkolhatók): a már kikerült posztokat bejelentések, illetve algoritmusok és emberi moderátorok közreműködésével távolítják el.
– A moderáció gyakran már csak akkor avatkozik be, amikor a tartalom széles körben elterjedt, és ami egyszer felkerül az internetre, az ott is marad – mondta Szaniszló Réka Brigitta az egyetemnek adott interjújában.
A Meta egyes tartalommoderációs döntéseinek felülvizsgálatára hozták létre az Oversight Board nevű független felülvizsgálati testületet. Szaniszló Réka többek között azt vizsgálta, hogy ez a testület figyelembe veszi-e a különböző kontextusbeli, nyelvi és kulturális különbségeket. Kutatásához nem állt rendelkezésére kiterjedt szöveges korpusz, ugyanis annak ellenére, hogy a Meta moderációs rendszeréhez évente több millió fellebbezés és bejelentés érkezik, ezek közül csak nagyon kevés jut el az Oversight Board elé. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az OB működésének első éveiben összesen 147 döntés születhetett.
Szaniszló Réka egyik hipotézise az volt, hogy a nyelvi és kulturális félreértések elsősorban az alacsony erőforrású nyelvekhez kötődnek, vagyis azokhoz a nyelvekhez, amelyek korlátozott nyelvtechnológiai erőforrásokkal és kisebb tanítóadat-készletekkel rendelkeznek; a magyar nyelv bizonyos nyelvtechnológiai alkalmazások szempontjából ide sorolható. Azonban vizsgálatai során kiderült, hogy a jelenség nem ettől függ, ugyanis a félreértések a magas erőforrású nyelveken – mint az angol vagy a francia – íródott tartalmakkal kapcsolatban hasonló arányban előfordulnak. A probléma tehát rendszerszintű, és a Meta moderációs rendszere számos esetben nehezen kezeli a nyelvi és kulturális kontextusokat.
Megvizsgálta azt is, hogy a Meta a kulturális és nyelvi félreértés következtében törölt posztokkal kapcsolatban nagyobb valószínűséggel ismeri-e el a moderációs döntés hibáját az ilyen ügyekben; kiderült, hogy ez nem így van.
– Kutatásom alapján az Oversight Board legnagyobb korlátja nem az egyedi ügyek elbírálása, hanem az, hogy a szakpolitikai ajánlások végrehajtását nem tudja kikényszeríteni. Emiatt a moderáció rendszerszintű problémái csak korlátozott mértékben orvosolhatók – emelte ki a kutató.
Szaniszló Réka Brigitta egy, az Oversight Board által vizsgált ügyet is kiemelt a szociokulturális félreértések szemléltetésére. Az esetben egy iráni felhasználó fárszi nyelven tette közzé a „Marg bar Khamenei” („Halál Khameneire!”) kifejezést, amelyet a Meta gyűlöletbeszédként értelmezett és eltávolított. Az Oversight Board ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a bejegyzés megítéléshez elengedhetetlen a helyi nyelvi, kulturális és politikai kontextus figyelembevétele, mivel a kifejezés jelentése nem értelmezhető kizárólag szó szerinti fordítása alapján.
Megjegyzés
Ez a hír több szempontból is érdekes. Egyrészt jól látható, amit jómagam is már évek óta tapasztalok, hogy a közösségi média – és különösen annak első vezére, a Meta – bár azt deklarálja, hogy folyamatosan moderálja a bejegyzéseket, jól láthatóan ez nem működik.
Ebben a cikkemben is arról írok többek között, hogy a közösségi média tartalomszennyezése sokkal nagyobb károkat okoznak, mint azt elsőre gondolnánk. Mindez pedig azzal egészül ki, hogy a káros tartalmakat is öntik ránk, nemkülönben a gyerekeinkre. A médiaműveltség fejlesztése segít az önellenőrző magatartás megtanulására és alkalmazására. Ha jól használjuk ezt a tudást, egyrészt több időt nyerünk más, hasznosabb információk gyűjtésére és hasznosítására, másrészt a bejelentésekkel csökkenthetjük ezeknek a káros tartalmaknak a jelenlétét a közösségi médiában. Erre bíztatok mindenkit.
Kiemelt kép: Canva
