A digitális korszak talán legaggasztóbb jelensége már nemcsak a dezinformáció terjedése, hanem valami, ami még ennél is brutálisabb: egyre többen egyszerűen nem is foglalkoznak hírekkel. A közösségi média dominanciája olyan mélyreható változásokat hozott a médiafogyasztási szokásokban, hogy mára már tudományosan is definiálható egy új kategória, a „deprivált hírfogyasztók” csoportja, amely felülreprezentált a Z generáció tagjai között.
Mi az a deprivált hírfogyasztás?
A deprivált hírfogyasztó nem csupán kevés hírt olvas vagy egyoldalú forrásokat választ, hanem mondhatni, tudatosan kerüli a híreket. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss hírlevelében bemutatott kutatás szerint
a fiatal felnőttek körében különösen elterjedt ez a jelenség, amikor a híreket már nem is tartják relevánsnak, sőt, egyenesen zavarónak és stresszforrásnak tekintik.
Riasztó adatok: minden hetedik ember kerüli a híreket
A nemzetközi kutatások szerint (mint a A Pew Research Center és John S. and James L. Knight Foundation tavaly decemberben publikált kutatása, amely amerikai fogyasztókat vizsgált) mintegy 15 százalék mondta azt, hogy mindig vagy majdnem mindig kerüli a híreket. Ez a szám első ránézésre talán nem tűnik drámai mértékűnek, de ha belegondolunk, hogy ez közel minden hetedik embert jelent, a helyzet súlyossága egyértelmű.
A Pew Research Center „Young Adults and the Future of News” című tanulmányának legfontosabb megállapításai
Hírkövetés gyakorisága:
- 2025-ben csak 15% a fiatal felnőttek (18-29 év) követi a híreket folyamatosan vagy szinte folyamatosan
- Ezzel szemben az idősebb amerikaiak 62%-a teszi ezt: négyszeres különbség!
- A hírek követése 2016 óta minden korosztályban csökkent, de a fiatalok mindig is alul voltak
Incidentális hírfogyasztás dominál:
- A fiatal felnőttek 70%-a úgy jut hírhez, hogy véletlenül rábukkan (vs. aktívan keresi)
- Az idősebb generációknál fordított a mintázat: ők aktívan keresik a híreket
Médiafogyasztási platformok
Közösségi média dominálja a fiatalok hírfogyasztását:
- A 18-29 évesek 76%-a legalább alkalmanként közösségi médián keresztül jut hírhez
- A 65 év felettiek körében ez csak 28%, ez 48 százalékpontos különbség!
- A fiatalok különösen Instagram és TikTok platformokon fogyasztanak híreket
- 93% digitális eszközökön keresztül jut hírhez (vs. TV, rádió, nyomtatott sajtó)
Hírinfluencerek szerepe:
- A 30 év alattiak 38%-a rendszeresen kap híreket hírinfluencerektől
- Egy 21 éves férfi magyarázata: „Ha már egyetértek azzal a személlyel, van már múltam vele, akkor jobban megbízom benne, mint valamelyik hírportálban.”
Bizalom és megbízhatóság
Közösségi média vs. hagyományos média bizalma:
- A fiatal felnőttek fele megbízik a közösségi médián kapott információkban
- Ez ugyanannyi, mint amennyire a nemzeti hírszervezetekben bíznak
- A fiatalok kevésbé bíznak a helyi és nemzeti hírszervezetekben, mint az idősebb korosztályok
Újságíró-definíció változása:
- A fiatalok sokkal tágabban értelmezik, hogy ki minősül újságírónak
- Hírlevél-írók és közösségi média tartalomkészítők is újságírók a szemükben
- A fiatalok csupán 51%-a preferálja, hogy újságíróktól kapjon híreket (vs. az idősek 69%-a)
Újságírói normák változása
Elfogadóbbak az újságírói véleménynyilvánítással szemben:
- A fiatalok 63%-a elfogadhatónak tartja, hogy az újságírók közösségi médián támogassák az általuk lefedett közösségeket
- Az idősek körében ez csak 45%
Politikai és vallási nézetek kifejtése:
- Körülbelül 30% a fiatal felnőttek elfogadhatónak tartja, hogy újságírók közösségi médián kifejezzék politikai és vallási nézeteiket
- Az idősebb generációnál ez csak 15%
Helyi újságírás szerepe:
- A fiatalok 39%-a úgy gondolja, hogy a helyi újságíróknak aktívan változást kellene szorgalmazniuk a közösségükben (vs. semlegesnek maradni)
- Az idősek körében ez csak 20%
Érzelmi hatások
A hírek negatív érzelmi töltése:
- 33% a fiatal felnőttek gyakran félelmet érez a hírek hatására
- 33% gyakran zavarodottságot érez
- Egy 24 éves nő: „Megpróbálom elkerülni az épelméjűségem érdekében. Ha túl sok negatívumot nézek a hírekben, az kihat a hangulatamra.”
- Az idősebb felnőttek gyakrabban érzik magukat tájékozottnak a hírek után
Hírtémák preferenciái
Mit követnek kevésbé a fiatalok:
- Kormányzati és politikai hírek
- Tudomány és technológia
- Üzleti és pénzügyi hírek
Mit követnek gyakrabban:
- 32% a fiatal felnőttek gyakran fogyaszt szórakoztató híreket
- Az idősek körében ez csak 13%
Főbb következtetések
- A közösségi média az egyetlen platform, ahol a fiatalok következetesen magasabb arányban fogyasztanak híreket, mint az idősebb korosztályok
- Passzív hírfogyasztás – a hírek „megtalálják” a fiatalokat, de ők ritkán keresik aktívan
- Bizalmi válság – a hagyományos hírforrások hitelességének elvesztése a fiatalok körében
- Újságírói normák átalakulása – a fiatalok más elvárásokat támasztanak az újságírókkal szemben (véleménynyilvánítás, advocacy)
- Érzelmi elkerülés – a hírek negatív érzelmi hatása miatt sokan tudatosan kerülik
A legfiatalabb korosztályokban, azaz a Z generáció tagjai esetében, akik a közösségi médiával nőttek fel, aktívan diszpreferálják a hagyományos hírforrásokat, és inkább a szórakoztató tartalmakat fogyasztják.
Viszlát demokratikus részvétel?
A deprivált hírfogyasztás nem egyszerűen személyes preferencia kérdése, ugyanis súlyosan rombolja a demokratikus folyamatokban való részvételt. Akik nem követik rendszeresen a híreket:
- Kevésbé informáltak a közösségi és politikai ügyekben
- Nem tudnak részt venni érdemi demokratikus diskurzusban
- Könnyebben manipulálhatók, mivel hiányzik a kontextus
- Kevésbé valószínű, hogy szavaznak vagy közügyekben részt vesznek
Azaz amíg korábban az emberek aktívan tájékozódtak, mára sokan passzív megfigyelőkké váltak, akik csak a felszínnel találkoznak, de érdemben nem foglalkoznak az információkkal, azaz nem mélyülnek el a tartalomban.
Miért értékelődött le a hír a Z generáció szemében?
1. A közösségi média algoritmusai
A TikTok, Instagram és hasonló platformok algoritmusai a szórakoztató, könnyen fogyasztható tartalmakat helyezik előtérbe. A komoly hírek, amelyek kontextust és figyelmet igényelnek, elvesznek a végtelen scroll-olás tengerében.
2. A hírfáradtság jelensége
A 24/7 hírciklus és a negatív hírek túlsúlya „news fatigue”-hoz vezet. Sokan úgy érzik, hogy a hírkövetés csupán szorongást okoz anélkül, hogy változtatni tudnának bármit is.
3. A relevancia hiánya
A fiatalok gyakran úgy érzik, hogy a hagyományos média nem az ő nyelvükön beszél, és nem az ő problémáikkal foglalkozik. A hírek távoli, elvont dolgoknak tűnnek számukra.
4. Az azonnaliság kultúrája
A közösségi médiához szokott generáció számára a hagyományos hírek lassúak, nehézkesek és unalmasak. Inkább válogatnak a gyors, könnyen emészthető tartalmak közül.
A probléma strukturális dimenziója
Fontos hangsúlyozni: ez nem egyszerűen generációs lustaság vagy felelőtlenség.
A médiaökoszisztéma olyan strukturális változáson ment keresztül, amely szisztematikusan ösztönöz a hírkerülésre.
A digitális reklámok növekedése is hozzájárul ehhez a jelenséghez. A kereskedelem és a média összeolvadása miatt egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi információt a reklámtól, ami tovább rontja a hírek hitelességét a fiatalok szemében.
Mit jelent ez a jövő szempontjából?
Ha egy egész generáció nő fel anélkül, hogy rendszeresen és tudatosan követné a híreket, az olyan társadalmat eredményez, ahol:
- Csökken a közös valóságalap: mindenki más buborékban él
- Gyengül a közösségi párbeszéd: nincs közös referenciakeret
- Nő a polarizáció: a szélsőségek erősödnek a közép rovására
- Csökken a demokratikus részvétel minősége: az emberek nem értik a választásaikat
Összegzés: cselekvésre van szükség
A deprivált hírfogyasztók kategóriájának megjelenése nem egyszerű statisztika, mint inkább egyfajta társadalmi vészjelzés. Sürgősen szükség van olyan innovatív megoldásokra, amelyek:
- Visszahozzák a hírek relevanciáját a fiatalok számára
- Megbízható, de könnyen fogyasztható formátumokat kínálnak
- A közösségi média platformokon is elérhetők
- Nem csak informálnak, hanem aktivizálnak és bevonnak
A közösségi média további rombolását csak akkor állíthatjuk meg, ha felismerjük: a probléma nem a fiatalokkal van, hanem azzal a médiaökoszisztémával, amelyben felnőnek. És ezt az ökoszisztémát nekünk kell megváltoztatnunk, mielőtt túl késő lenne.
A média, a hírek fontos információkat szolgáltatnak, a mindennapokhoz, az életünk minden egyes szeletéhez, legyen szó létfenntartásról, mint rezsi, vásárlás, vagy éppen az állam által biztosított részvételi jogaink gyakorlásáról, mint adózás, gazdasági és társadalmi döntések.
Szövegértés, hírértelmezés, médiaértés
A tudatos médiahasználat pont ezek miatt is különösen fontos. Ha a szövegértés adott, ebből következik, hogy híreket értelmezni tudjuk, az összefüggéseket megértjük, és ami különösen fontos:
képesek vagyunk a hírben elérhető számunkra fontos információkat involválni! Nota bene: a hírfogyasztás és annak megértése örömforrás is lehet!
Ez pedig elvezet a médiaértéshez, ami a demokratikus jogaink gyakorlásának egyik alapfeltétele. Erre kellene oktatni a gyerekeket, fiatalokat, mert a már egyre jobban látható irány rossz, nem kicsit, nagyon.
Kiemelt kép: Canva
