Az elmúlt évszázadokban szinte exponenciálisan gyorsult a világ működése, különösen a technológia, a gazdaság, vagy éppen a munkaerőpiaci kihívások terén. Az első e-mailt 1971-ben küldték el, miközben mintegy 50 év elteltével már elkezdtek besokallni a felhasználók a folyamatosan érkező elektronikus levelektől. (Van, aki még emlékszik az első megnevezésre, a drótpostára?) A Statista idei kutatása szerint ma már másodpercenként 2,4 milliárd e-mailt küldünk ki világszerte, a prognózis szerint ez a szám 2025-re már több, mint 4,5 milliárd lesz.
Mindezenközben a folyamatosan egyre magasabb bevételekért küzdő vállalati szektorban egyre több információ jelenik meg, cserél gazdát. Igaz az a korabeli pr-es jóslat, miszerint míg korábban az információkhoz való hozzáférés volt a siker kulcsa, ma már az információk közötti szelektálás, minél gyorsabb megértés az üdvözítő.
Különösen igaz ez abban az esetben, amikor mélyebb tartalmakat, üzeneteket kell eljuttatni, mert nincs az az ember, aki végig fog olvasni egy 2-3-4 ezer karakteres e-mailt, ha csak nem ő írta…
Belső vállalati kommunikáció: ugyanúgy meg kell küzdeni a figyelemért!
Mindez a változás természetesen megjelenik a vállalati működésben is. A munkavállalók egyre kevésbé kedvelik az e-maileket, hiszen brutális információáradat özönlik rájuk nap mint nap. (Írtam tavaly egy cikket a Blue Colibri Connect Magazinja számára erről, amelyet Tamás Barathi Barathi Tamás 40 ezer olvasatlan e-mailjének története inspirált.)
Ehhez hasonlóan a belső vállalati meetingek sem érik már el sok esetben a kívánt hatást. A pandémia óta egyre több közösségi médiatartalom mutat rá a maga humoros és helyenként cinikus módján, hogy ezek az értekezletek egyre inkább kontraproduktívabbak lesznek. Egyre több vállalati vezető dönt úgy, hogy egyrészt kevesebb alkalommal hívja össze a munkatársakat, másrészt rövidebbé és pörgősebbé teszi ezeket.
Az érintettek pedig elkezdték keresni az új válaszokat:
- e-mailek használatának belső szabályzata (miért is kell a vezetőnek szerepelnie a másolatban?);
- vesződés a meetingekkel;
- belső vállalati elektronikus hírlevelek;
- ahol még indokolt a munkavállalók miatt, a belső vállalati lapok megjelenésének (rendszeresség, belső elérés stb.) szabályozása stb.
A belső vállalati podcast már itt van!
Egy amerikai kutatás szerint az alkalmazottak 73%-a már szívesebben hallgatna egy vállalati podcastot, mint hogy részt vegyen a megbeszéléseken (bővebben ebben a cikkben).
Persze van olyan, amikor egy vállalatnál – elsősorban az idősebb generációk nagyobb aránya miatt – még mindig érdemes használni a print belső vállalati újságot (erről beszélgettünk Maczelka Márkkal, a SPAR kommunikációs vezetőjével ebben a podcastban).
Ettől függetlenül a belső vállalati podcast több előnnyel is rendelkezik abban a „csatában”, amit a vállalatok a munkavállalók megtartásáért, elköteleződéséért és informálásáért szeretnének megtenni a mindennapok során.
A rádió hatása: az elmúlt évszázadban erősen belénk ivódott a hangalapú információ használata és hitelessége (gondoljunk csak Woody Allen, A rádió aranykora című filmjére, amely tökéletesen bemutatja ezt a romantikus vonzódást). Aztán megjelentek a néhány évtizede megjelentek a hangoskönyvek, sőt CD-n lehetett kapni ezeket, és sokan hallgatták már hosszabb autós utazások során, kikapcsolva a zenés rádióadókat.
Majd megjelent a multifunkcionális fogyasztó, különösen a női és a fiatal célcsoportokban. Ők pedig – különösen az Y és Z generációtól kezdve – képesek és vágynak is arra, hogy aktivitásaik során akár több információs csatornát is használjanak, akár kiegészítésképpen.
Ha csak arra gondolunk, hogy az új feltörekvő generációk egyre nagyobb szeletet fognak kihasítani a munkaerőpiacon, sőt, egyre több vezető kap megbízást közöttük, akkor joggal tehetjük le a voksot a belső vállalati podcastok mellett.
(A rugalmas vállalati tartalomfogyasztásról itt írtam a Connect Magazinnak. Ebben a cikkben pedig két vállalat képviselőjével beszélgetek arról, milyen témákat és hogyan jelenítenek meg a vállalati podcastjukban.)
Eredmény?
A vállalati stratégia és az egyéni munkavállalói célok megismerése, majd megértése, végül elköteleződés a vállalati iránt.
A tartalmakat lehet könnyed, mégis informatív formában átadni, amellyel az információkkal túlterhelt munkavállalót lehet motiválni. Egy-egy adás kifejezetten jól alkalmazható az onboarding-folyamatokhoz, hiszen „csak” meg kell hallgatni néhány beszélgetést, és sokkal képbe kerülhetünk munkavállalóként a vállalati értékekkel, működéssel.
Egy „egyszerű” régi, print belső vállalati újság tartalomstratégiája (vagy leánykori nevén: szerkesztési elvei) mentén meghatározott műsorstruktúrával rá lehet erősíteni a belső kommunikációs célok, valamint a vállalati stratégia megértésére és azonosulására.
Potenciális témák – avagy mi a hírérték?
Az alábbi merítés is azt mutatja, széles tartalommal lehet belső vállalati podcastokat gyártani. A 2023-as Connect Konferencián hangzott el többek között Holló Mártától (Telekom), hogy valójában már külön szerkesztőségeket érdemes felállítani a belső kommunikációs tartalomgyártásban. Ezek pedig ugyanúgy megjelenhetnek a belső vállalati podcastok műsorstruktúrájában is.
Tehát néhány példa:
- Vállalati történetek, vállalati kultúra
- Vállalati hírek: új dolgozók, kilépések, új fejlesztések stb
- Munkavállalók elismerése
- Edukációs beszélgetések: saját termékekről és szolgáltatásokról, haszonérvelések, vagy akár pénzügyi készségfejlesztés, időgazdálkodás, gyereknevelés stb.
- Iparági hírek és trendek
- Kérdés-válaszok: „forró szék”
- Vállalaton kívüli érdekes emberek
- Versenyek, ajándékok (mint egy rádiós műsorban)
- A leghumorosabb kollégák beszélgetnek az aktuális hírekről, rendszeresen, visszatérően
- HR-percek: hírek béren kívüli juttatásokról (akát külső partnerekkel együtt), belépőkről és kilépőkről, hosszú hétvégékről stb.
- Vezetői bemutatkozó beszélgetések, különösen ha új belépőről van szó
- Új dolgozói bemutatkozó
- Érdekesebb, közismertebb munkavállalók bemutatása (pl. portás)
- Törzsgárdatagok bemutatása, visszaemlékezések a vállalat korábbi időszakaira
- Vezetői nagyinterjúk (pl. negyedéves): merre tartunk? Mi lesz a fizetésekkel?
- Onboarding-anyagok: pl. a szervezet alapításának történetéről, hogyan kezdődött az egész, vagy a szervezet jövőképéről, küldetéséről és céljáról
- Külső marketingről a munkavállalóknak: akár exkluzív jelleggel, mi várható, milyen megjelenés, milyen felületen, és miről fog szólni?
- Tegyünk bejelentéseket! Akár exkluzív módon.
- Programajánlatok: akár céges, akár külsős
