SEO tartalomgyártó, szövegíró, podcast-gyártó, médiaoktató
Tudtad? A traumatartalom – empatikus megközelítéssel és úgynevezett „traumalencsével” – a traumafeldolgozás része is lehet, ezért nem mindegy, egy gyermekkori bántalmazás szereplőiről áldozatként, túlélőként vagy érintettként írunk.
Az Oxford English Dictionary (OED) 2025-ös év szava a „rage bait”, vagyis az a tudatosan dühöt és felháborodást kiváltó online tartalom, amelynek fő célja az elérés és az aktivitás növelése.
Hogyan érdemes írnia egy kkv-knak blogcikket, hogy az a SEO és az AI elvárásainak is megfeleljen?
Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi közösségi média és a 20–21. századi marketing fejlődése olyan állapotot hozott létre, amely erősen kedvez a nárcisztikus működésmódnak, elsősorban hajlamosító, erősítő közegként.
A Filmio nemrégiben elérhetővé tett egy 1989-es dokumentumfilmet, amely megrendítő valósággal mutatja be, milyen károkat tud okozni a propaganda, a kirekesztő és gyűlöletkeltő nyelvi és vizuális kommunikáció. Az audiovizuális és közösségi média által kritika és ellenállás nélkül átvett kommunikációs nyelvi kifejezések sokkal rombolóbb hatással bírnak, mint azt sejthetjük.
A közösségi média hírfolyamát ma már elárasztják a spam‑, álhír‑ és trash‑tartalmak, amelyek torzítják a valóságérzékelést és rontják a mentális jóllétet. A cikk azt mutatja meg, hogyan működik ez az üzleti modell, kik a legsebezhetőbbek, és mit tehetünk tudatos médiafogyasztóként a digitális tartalomszennyezés ellen.
A rendszerváltás nem zárult le, bármennyire szerettük volna sokan, köztük jómagam is. A politika betüremkedik minden munkahelyre, minden hálószobába, baráti társaságba, nemkülönben a médiába. Utóbbin talán meg sem lepődünk.
De honnan indult a mai média helyzete és megítélése?
Az agresszív politikai kommunikáció problémája nemcsak morális, hanem társadalmi és pszichológiai kihívás is, amely megoldásához komplex oktatási, kutatási és szakpolitikai fejlesztések szükségesek, különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok érdekében.
A Süsü-történeten keresztül azt vizsgálja a cikk, hogyan keveredik össze a hamis és a valódi a mesterséges intelligencia által gyártott médiatartalmakban. Filozófiai és médiatudatos szemmel mutatja meg, miért kulcsfontosságú a kritikus gondolkodás, ha el akarjuk választani a manipulált képeket, videókat és híreket a valóságtól.
A cikk azt járja körül, hogyan árasztják el a közösségi médiát a spam‑, álhír‑ és trash‑tartalmak, milyen üzleti logika működteti ezt a rendszert, és milyen pszichológiai, társadalmi kockázatokat jelent mindez. Konkrét kutatásokra és médiaműveltségi szempontokra támaszkodva mutatja meg, hogyan védekezhetünk tudatos felhasználóként a tartalomszennyezés ellen.