Világszerte vizsgálták a fogyasztóvédelmi hatóságok az influenszerek tevékenységét: jelentős részük továbbra sem használ megfelelő reklámjelölést – közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság még július elején az MTI-vel.
A közlemény szerint nemzetközi ellenőrzési akcióban vett részt a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal; a vizsgálatok arra terjedtek ki, hogy az influenszerek, valamint a virtuális és a mesterséges intelligencia alapú tartalomkészítők mennyiben felelnek meg az átláthatósági és fogyasztóvédelmi követelményeknek, különösen a kereskedelmi kommunikációk és a mesterségesen előállított tartalmak jelölése terén.
A fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítési Hálózat, az ICPEN által koordinált internetes ellenőrzési akcióban (sweep) Magyarországon tíz-tíz influenszer tevékenységét tekintette át 2026 tavaszán.
Általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált influenszerek többsége alkalmazott valamilyen reklámmegjelölést (például #reklám, „fizetett partneri együttműködés” jelölés, a platformok által biztosított címkék használata), illetve szöveges leírást. Az esetek nagyobb részében a reklámjelölés közvetlenül látható volt, nem igényelt külön kattintást vagy görgetést, és a tartalom teljes időtartama alatt megjelent – írták.
Hozzátették ugyanakkor, hogy több esetben az átláthatóság nem volt teljes körű: előfordult, hogy a reklámjelölés hiányzott vagy nem volt kellően hangsúlyos, így nem a tartalom elején jelent meg, vagy csak korlátozott ideig volt látható, illetve egyes esetekben csak görgetést követően vált észlelhetővé.
Jellemzőnek nevezték, hogy az influenszerek a saját termékeik népszerűsítése során nem jelölték egyértelműen a tartalom kereskedelmi jellegét. A hatósági szakemberek olyan esettel is találkoztak, hogy
egyes influenszerek valószínűsíthetően mesterséges intelligencia segítségével készült tartalmakat osztottak meg magukról, ennek tényét azonban nem tüntették fel.
A kereskedelmi kommunikáció jelölésével kapcsolatban a nemzetközi sweep akció egyik legfontosabb megállapítása, hogy az influenszerek jelentős része továbbra sem biztosít megfelelő tájékoztatást.
A legértékesebb hazai tartalomgyártók (Forbes-lista élmezőnye)
- Pamkutya (Osbáth Márk és Norbert): A népszerű duó az élre tört, régóta stabil és magas minőségű, kreatív zenés paródiáikról és videóikról ismert.
- TheVR (Juhász Richárd és Komzsár János): A debreceni videós duó (YouTube-streamerek) évek óta a hazai piac egyik legstabilabb és legnagyobb bázissal rendelkező szereplője, korábban többször vezették is a rangsort.
- Verebélyi Vivi és Nagy Norbi: A fiatalabb generáció és a családos lifestyle tartalomgyártás kiemelkedő képviselői, akik hatalmas eléréssel és erős márkapartneri hálóval rendelkeznek.
- Whisper Ton (Stybón Stelian Bence): A TikTok egyik legismertebb hazai arca, aki rendkívül dinamikusan építette fel személyes márkáját a divat, a lifestyle és a mindennapi vlogok területén.
- Nagy Ádám (Fókusz Stúdió): A közösségi média közéleti, edukációs és szórakoztató videós szcénájának meghatározó alakja.
A top 10-es mezőnyben stabilan ott van továbbá Nessaj, Zsozé Atya, a TheShowk, Stumpf Patrik és JustVidman is, akik mind jellegzetes stílusukkal (gaming, humor, filmkultúra, tech) dominálják a platformokat.
A vizsgált tartalmaknak csupán körülbelül egyötöde tartalmazott következetes és jól látható reklámjelölést, míg az influenszerek 52 százaléka ugyan használt valamilyen jelölést, azonban ezek sok esetben nem voltak kellően feltűnőek, vagy beleolvadtak a környezetükbe. A leggyakoribb probléma az volt, hogy a jelölések túl kisméretűek, rövid ideig láthatók vagy nehezen észrevehetők voltak – írták.
A virtuális influenszerek esetében kedvező eredmény, hogy 65 százalékuk egyértelműen feltüntette nem emberi jellegét, ugyanakkor a vizsgált virtuális influenszerek 53 százaléka olyan kereskedelmi vagy promóciós tartalmat tett közzé, amely azt a benyomást kelthette, hogy ténylegesen használta vagy kipróbálta a reklámozott terméket, szolgáltatást, noha erre természeténél fogva nem képes.
A mesterséges intelligenciával előállított tartalmak megfelelő jelölése sok esetben elmaradt, az érintett influenszerek 69 százaléka alkalmazott AI-eszközöket, azonban nem vagy nem megfelelően tájékoztatta erről a fogyasztókat.
Különösen problémásnak nevezték, hogy a szintetikus tartalmak jelentős része valósághű képeket vagy videókat tartalmazott, amelyek esetében a mesterséges eredet felismerése a fogyasztók számára nehéz lehet; a vizsgált reklámok 12 százalékában mesterségesen létrehozott személyek – például hangok, arcok vagy teljes karakterek – jelentek meg.
Nem minden és mindenki az, aminek látszik, vagy mutatja magát!
Régen még komoly és tapasztalat szakembereket neveztek véleményvezéreknek. A public relations szakmában őket kellett meggyőzni, mert tudható volt, hogy az ő véleményük meghatározó lesz adott témában.
Jómagam is követem a közösségi médiát, és őszintén szólva sokszor megdöbbenek, milyen emberek tartják magukat influenszernek. Értem én, hogy a közösségi média kvázi demokratizálta az eléréseket, de szomorúvá tesz, hogy azon kívül, hogy már Dunát lehet rekeszteni csak a hazai influenszerekkel, tartalmi, szakmai hozzáadott értekeik nincsenek.
A fenti hír pont arra a morális, tarthatatlan helyzetre hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kommunikációs és tartalmi zajban gyerekeink milyen típusú „szakértőkkel” találkozhatnak a digitális térben.
Én ezt aggályosnak tartom.
Fontos, hogy a kritikai gondolkodás és a tartalmak reális, tudatos fogyasztását ott is el lehet kezdeni, hogy ki mondja, miért mondja azt, amit. Kinek az érdeke, mit szeretne a megjelenéssel stb.
Persze, nagyon sok olyan szakember vagy „self-made man” is van, akik komoly és számottevő tudást adnak át a közönségnek. Ezzel együtt az információfigyelem iparát is szabályozni, nemkülönben tanítani kell, különösen a gyerekeknek. Mert a védettségük mindennél fontosabb.
Zámbori Bíró Tamás
Forrás: MTI