A Tisza párt uniós parlamenti delegációja július 7-i sajtóközleményében üdvözölte az Európai Parlament médiaműveltségről (médiatudatosságról) szóló jelentésének elfogadását, és közölte: támogató szavazatával is megerősítette, hogy a kritikus gondolkodás és a digitális tudatosság fejlesztése kulcskérdés a 21. századi demokráciák számára.
A közlemény szerint az EP kulturális és oktatási bizottságának saját kezdeményezésű jelentése új európai médiaműveltségi és digitális tanulási stratégia kialakítását sürgeti (a jelentés teljes dokumentációja itt érhető el). A dokumentum rámutat: a mesterséges intelligencia, a közösségi média és a dezinformáció korában elengedhetetlen a polgárok – különösen a fiatal generációk – felkészítése.
A Tisza álláspontja szerint a médiatudatosság ma már a demokrácia egyik legfontosabb védelmi vonala. A dezinformáció elleni küzdelem nem a tiltásról, hanem a képességek fejlesztéséről szól, vagyis arról, hogy az emberek képesek legyenek önállóan különbséget tenni a hiteles információ és a manipuláció között – írták.
A közlemény szerint Magyarországon különösen aktuális ez a kérdés, mivel a szervezett dezinformáció és a médiamanipuláció évek óta torzította a közéleti tájékozódást, ami aláássa a demokratikus döntéshozatalt és a társadalmi bizalmat. A párt ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy az oktatási rendszertől kezdve az egész életen át tartó tanulásig erősítsék a kritikus gondolkodást és a digitális készségeket.
A Tisza felhívta a figyelmet arra is, hogy az Eurobarométer adatai szerint az uniós polgárok 85 százaléka elengedhetetlennek tartja a digitális készségeket az oktatásban, 78 százalékuk pedig úgy véli, ezeknek ugyanakkora hangsúlyt kell kapniuk, mint az alapvető tantárgyaknak. A válaszadók 44 százaléka szerint a dezinformáció elleni leghatékonyabb eszköz a médiatudatosságot és a kritikus gondolkodást fejlesztő oktatás.
Weisz Viktor, a Tisza európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: a Tisza célja nem az, hogy megmondja az embereknek, mit gondoljanak, hanem az, hogy megadja számukra azokat az eszközöket, amelyekkel saját maguk tudnak megalapozott döntéseket hozni.
Forrás: MTI
Fotóillusztráció: Canva
Megjegyzés
Az EP‑jelentés lényegében kimondja, hogy a médiaműveltségnek és a digitális tanulásnak alapvető készségnek kell lennie minden európai polgár számára, életkortól és társadalmi háttértől függetlenül.
Főbb megállapítások:
- A médiaműveltség és digitális tanulás olyan alapkészség, mint az írás‑olvasás: minden korosztály számára kötelezően fejlesztendő, az iskolától az egyetemig, majd a munkahelyig.
- A médiatudatosság nem szűkíthető le pusztán „fake news” elleni harcra; kritikus gondolkodást, forráselemzést, az algoritmusok és platformlogikák megértését is jelenti.
- A tagállamoknak közös európai kompetenciakeretekre (pl. DigComp) támaszkodva kell beépíteni a digitális és médiaműveltséget a tantervekbe, a tanárképzésbe és a felnőttképzésbe.
- A jelentés hosszú távú, strukturált finanszírozást sürget (Erasmus+, Creative Europe stb.), hogy ne elszigetelt projektek, hanem fenntartható, országos programok épüljenek.
- Kiemeli a könyvtárakat, iskolákat, civil szervezeteket, közszolgálati és független médiát mint kulcsszereplőket a médiatudatosság fejlesztésében.
A jelentés indoklása
Ez a jelentés kiemeli a médiatudatosság és a digitális tanulás alapvető fontosságát, mint a modern társadalom alapkompetenciáit és a rugalmas demokráciák sarokköveit. A közösségi média platformok, az influenszerek, a mesterséges intelligencia és a tartalomfogyasztás változó mintái által formált, gyorsan változó digitális környezetben a médiatudatosság és a digitális tanulás elengedhetetlen ahhoz, hogy
a polgárok kritikusan értékelhessék az információkat, megkülönböztessék a tényeket a véleményektől, és ellenálljanak a dezinformációnak és a demokráciaellenes propagandának.
A médiatudatosság és a digitális tanulás nem korlátozódik a technikai készségekre, hanem
magában foglalja a kritikai gondolkodást, az önismeretet, a kreativitást és a felelősségteljes részvételt a digitális környezetekben.
Különösen fontosak a „görgetési kultúra”, a rövid formátumú tartalmak növekvő dominanciája és a fiatalok közösségi médiára, mint elsődleges információforrásra való növekvő támaszkodása összefüggésében.
Különös figyelmet kapnak a kiskorúak, serdülők és más kiszolgáltatott csoportok, akik fokozott online kockázatokkal néznek szembe, beleértve a káros tartalmaknak, a kiberzaklatásnak, a külföldi beavatkozásnak, a pénzügyi csalásoknak és a mesterséges intelligencia által generált manipulációnak való kitettséget. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy
a digitális technológiákhoz való idő előtti, megfelelő alapvető írástudási készségek nélküli kitettség hozzájárulhat a társadalmi, érzelmi és kognitív károkhoz.
Ezért a digitális oktatás életkornak megfelelő, tényeken alapuló és holisztikus megközelítését szorgalmazza a teljes oktatási pályán, az általános iskolától kezdve az egész életen át tartó tanuláson át.
Elismerve a tagállamok közötti jelentős eltéréseket, az előadó egy összehangoltabb európai megközelítést szorgalmaz. Felszólít az európai intézmények közötti együttműködés megerősítésére, a meglévő szabályozási keretek (beleértve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt és az európai médiaszabadságról szóló törvényt) fokozott használatára és érvényesítésére, valamint az online szereplők részéről az átláthatóság előmozdítására, a mesterséges intelligencia által generált tartalmak címkézésére, a rendszerszintű kockázatok enyhítésére és a médiatudatosságra irányuló erőfeszítések aktív támogatására irányuló intézkedésekre.
A jelentés továbbá hangsúlyozza a nemzeti médiatudatossági intézkedések fenntartható finanszírozásának, strukturált nyomon követésének és szisztematikus értékelésének szükségességét. Elősegíti az ifjúsági képviselők, az oktatók, a civil társadalom, a kutatók, valamint a szülők és gondozók bevonását a politikák és oktatási programok kidolgozásába, biztosítva, hogy az intézkedések az adott demográfiai csoportok igényeihez igazodjanak.
A jelentés a médiatudatosságot és a digitális tanulást egy erős és fenntartható európai médiaökoszisztéma pilléreként határozza meg. Tekintettel a médiatudatosság és a digitális tanulás stratégiai fontosságára, a meglévő keretet strukturált megközelítéssel kell megerősíteni az oktatási intézkedések terén, elismerve, hogy a magasabb szintű műveltség hozzájárul a hiteles médiába vetett nagyobb bizalomhoz, támogatja a médiapluralizmust, és fokozza az ágazat gazdasági fenntarthatóságát. A kritikus, tájékozott és önálló polgárok előmozdításával a médiatudatosság és a digitális tanulás kézzelfoghatóan erősítheti a polgári részvételt, a társadalmi befogadást és a demokratikus folyamatok integritását az egész Unióban.